Nyikolaj Vasziljevics Gogol A revizor színpadi játék

„Ne a tükröd okold, ha a képed ferde.”
(Gogol)

Melyik arcunk néz ránk a tükörből, ha nyeregben érezzük magunkat, s melyik, ha egy nagyobb erővel szembekerülve ráérzünk emberi kicsinységünkre? S milyen érvényes válaszokat adhatunk, amikor az a nagyobb erő elszámolásra hív bennünket? Gogol A revizor című szatírájában – amelyet Puskin ötletéből 1836-ban írt – csupa olyan figurát mutat fel, akik az elszámoltatástól való félelmükben saját addigi bűneiket újabb bűnök elkövetésével igyekeznek palástolni. A korrupció újabb korrupciót szül, roggyant gerincek törnek ketté a menekülés reményében vállalt szolgalét és gazsulálás terhétől. „Csak megúszni, mindenáron” – ez a legfőbb cél. S amikor kiderül, hogy a felsőbbség letéteményesének gondolt ember éppolyan szélhámos, mint ők maguk, akkor a szégyen és a tehetetlen düh már egyszerre munkálkodik az emberben. És a valódi „revizor” még csak ezután érkezik… Mi pedig Gogol kisszerű alakjainak tulajdonképpen tragikus sorsán kacagunk fülig érő szájjal. És ha magunkba nézünk?

Szereplők:

SZKVOZNYIK-DMUHANOVSZKIJ, polgármester – Horányi László
ANNA ANDREJEVNA, a felesége – Horváth Zsuzsa
MARJA ANTONOVNA, a lányuk – Molnár Anikó
LJAPKIN-TYAPKIN, járásbíró – Galkó Balázs
HLOPOV, tanfelügyelő – Farkas Tamás
BOBCSINSZKIJ, helyi földbirtokos – Savanyu Gergely
DOBCSINSZKIJ, helyi földbirtokos – Ács Tamás
HLESZTAKOV, pétervári hivatalnok – Papp Attila
HÜBNER, járási orvos; ABDULIN, kereskedő – Orbók Áron
UHOVJORTOV, rendőrkapitány – Horváth László
SZVISZTUNOV, rendőr; VENDÉGLŐI SZOLGA – Lénárt László

valamint:

:::

Dramaturg – Solténszky Tibor
Zene – Lajkó Félix
Súgó –

Előadások: