Várakozás előzte meg a premiert, hiszen a Petőfi Színház lassan tíz éve nem tűzött műsorára Shakespeare-művet. Erről is beszélt a bemutató utáni köszöntőjében Pataki András, az intézmény igazgatója, a darab rendezője, aki hangsúlyozta: a Korok és stílusok évadában a sikeres Őszi szonáta mellett ez a produkció szeretne súlyt, mélységet adni az idei műsornak. Örült annak, hogy az igényes soproni közönség jól fogadta az előadást.

Katona Imre dramaturg, aki mai színpadra alkalmazta a tragédiát, azt hangsúlyozta, hogy a Macbeth egy mítosz és legenda, olyan darab, amelynek vetületei fellelhetők, érvényesek a mában is. Ő úgy érzi, a soproni társulat ezzel a premierrel a saját mítoszát is építette, hiszen az előadás előremutató lenyomata, folytatása annak a munkának, amely pár éve a Két úr szolgája című emlékezetes produkcióval kezdődött.

Sass László, az önkormányzat  kulturális és oktatási bizottságának elnöke üdvözölte, hogy az évadban ilyen fajsúlyú előadást, Shakespeare életművének egyik fontos, rangos darabját mutatta be a színház társulata figyelemre méltóan. Ő kíváncsian és érdeklődéssel várja, hogy a jövő nézőit jelentő diákközönség miként fogadja majd az előadást.

A premier szünetében nyílt meg Mezei Zsuzsa festőművész Intermezzo című kiállítása.

- Nem fest fikciót, kerüli a metaforák, szimbólumok használatát. Számára a műalkotás tükör. Érzelmi viszonya van alkotása tárgyához: a földhöz, éghez, felhőkhöz, fákhoz, virágokhoz, bogarakhoz - az élethez. Végigfestette Európát, várakat, tornyokat, nagyvárosok hatalmas, illetve falvak parányi épületeit, zord havasokat, a tengert. Otthon van az erdei utakon, szénakazlak árnyékában, napraforgós mezőkön, megpihen az útszéli keresztnél, s ugyanilyen otthonosan érzékeli a metropolisz lüktetését. Zsinórmértéke, hogy a párbeszéd a kép nézőivel őszinte és érthető legyen – mondta megnyitóbeszédében  Schey Andrásné, a Soproni Füzetek szerkesztője, aki szerint Mezei Zsuzsa meggyőződése: csak az festhet jó képet, aki tiszteli az életet, a  természet hatalmát, embertársait és az emberkéz alkotta környezetet. Mert a festés maga a szabadság.

A tárlat március végéig látható.