A szereplők, alkotók így látják az előadást:

Tartozni valahová

- A színház mindig itt és most akar szólni, bármilyen műfajról is legyen szó. Ebben az esetben a szórakoztató zenén kívül szerettünk volna olyan gondolatokat is közvetíteni, hogy nem mindegy milyen lesz a jövőnk. Ez pedig a jelenben dől el.  Mit hagyunk az utódainkra? Kipling meséje egy olyan egyetemes emberi történet, amely a valahová való tartozást, illetve nem tartozás kérdéskörét járja körül. A főhős keresi a helyét, s jó lenne, ha mindannyian megtalálnánk a magunkét is a mában – mondta Pataki András rendező.

Hová tartunk ma?

-A mű alapvető tételmondata a darab vége felé hangzik el. „Farkasok közt ember, emberek közt farkas." Ez dióhéjban rávilágít Maugli sorsára. Ő azt hivatott megmutatni, milyen, amikor egy tiszta lelkű ember nem találja a helyét a világban, keresi önmagát, identitását. A felnőtté válása közben találkozik sok rossz energiával, árulással. Megtapasztalja az állatok és emberek világának hasonlóságait, a csillogó felszíntől a mélységig, a gyarlóságig. Ez hatványozottan is utal arra, amit az előadás mondanivalójában képvisel: hova tartunk ma, és ebben az embertelenségben meg lehet-e maradni embernek? – mondta Papp Attila.

Hallgatni az érzelmekre

-Ez a szerep, az általam játszott figura felnőtteknek és a gyerekeknek is egyaránt azt üzeni, hogy az embernek a belső lelki gazdagsága fontosabb legyen a pénz utáni hajszánál. Tunát Buldeó tíz aranyért vette meg, a tiszta szerelem megélése viszont mégsem a vagyonon alapul a sorsában, Mauglival való találkozásában. Fontos, hogy a mai anyagias világban hallgassunk az érzelmeinkre – hangsúlyozta Szalai Dóra.  

Fegyverrel a kézben

- Buldeó szimbolizálja  azokat a ma élő embereket, akik pitiáner  alakok, de vezérnek képzelik magukat egy bizonyos közösségen belül. Igazából azonban nevetségesek, hiszen csak fegyverrel a kezükben tudják biztosítani  a hatalmukat, s  azt, hogy vezetők legyenek. Így aztán valójában senkik maradnak, s nem is illenek bele a társadalomba – húzta alá Horváth László.  

Legyen mit ráhagyni az utódokra

-Öreg medve vagyok, híres figurája  A dzsungel könyvének. Micimackó után most már Baluként  lépdelek az utamon. Ez a szerep régen és most is arról szól: úgy éljünk, hogy mindig legyen mit ráhagyni az  utódokra. Minden korszaknak, korosztálynak megvoltak a bölcs öregjei, akik nagy szívvel és lélekkel okították, tanították az utánuk jövő generációt. Végül is ez az élet folytonossága.  Amit tudunk, tapasztalunk, azt vigyük és adjuk tovább – hangsúlyozta Mikó István. 

Nem kételkedik a hitében

- Gyerekkoromban A dzsungel könyve volt az első darab, amit a debreceni színházban láttam. Akkor Akelát Krizsik Alfonz  alakította – akivel később  színpadon találkozhattam ­-, s  abból az előadásból nekem az ő figurája tetszett a legjobban. Most  meg is tudom fogalmazni miért. Akela nem kételkedik az ő hitében, erkölcsi és etikai normáiban, elvei vannak, amelyekért kiáll. Fel sem merül benne, hogy ne szegüljön szembe a tigrissel Maugli életéért. Szeretem ezt a szerepet. Sok mindent lehet vele közvetíteni – húzta alá Ács Tamás.

Vigyázni és elengedni

- Mindig vágytam erre a szerep, már húsz éve is, ám akkor még Tunát  alakíthattam. Most nagyon jó időben, hálás feladatként  játszhatom el Bagirát.  Ahogy a darabban vigyázott Mauglira, majd elengedi  őt a felnőtté válás útjára, hozzá hasonlóan én is abba a szakaszba kerültem, amikor a 14 éves fiamat kell majd rövidesen elengednem az önállóság irányába. Tökéletes az időzítés számomra lélekben, mondanivalóban színpadon és azon túl is - mesélte Szőcs Erika.

Veszedelmesen gátlástalan

- Sir Kánt az eddig bemutatott  előadásokban mindig férfi alakította. Most nőként láthatják a nézők ezt a figurát. Nem törekszem arra, hogy férfi jellemet formáljak meg.  A darabban gyakorlatilag egy rockertigris ő, aki veszedelmesen gátlástalan. Ennek a tulajdonságának a megerősítésével szeretném megmutatni a karakterét, viselkedésének mozgatórugóit, jegyeit s helyét a mai és jövőbeni dzsungelünkben  – fogalmazott Molnár Anikó.

Fondorlatos primadonna

-  Erős karakter, szeretek ilyen figurákat játszani. Ká a mi előadásunkban egy primadonna, aki kicsit gonosz, miközben titokzatos, fondorlatos. Nagy kihívás volt számomra, hogy rövid idő alatt megtanuljak légdeszkázni olyan szinten, hogy közben énekeljek, beszéljek, tartsam a koreográfiákat, s viselni is tudjam az ötméteres  jelmezemet. A mű tényleg nagyon aktuális. Harcolnak az emberek: önmagukkal, igazukért, életben maradásukért, mindenért, miközben egyre jobban elvadállatiasodunk – mondta Simon Andrea.

Igazi fekete humor

- Közel áll hozzám ez a szerep. Egy operettben Csíl a táncos komikus figuráját hozná be a darabba,  igazi fekete humorba csomagolva, amit én nagyon szeretek. A halálmadár, a keselyű vicces fanyarsága, jelenléte az előadásban utalhat a mára is, hiszen léteznek élőlények elhalásán nyerészkedők. Ebben az évadban egy betegség miatt a nagyobb zenés előadásokból kimaradtam, így komoly erőnléti  edzés számomra a swinges, rock and rollos nem könnyű koreográfiák teljesítése – fogalmazta meg gondolatait Savanyu Gergely.

Állatszerű mozgások, emberi jellemek

- A kettősséget próbáltam a koreográfiákkal  ábrázolni. Az állatszerű mozgásokat, az emberi jellemek, gesztusok, társadalmi csoportok, jelenségek  párhuzamba állításával, kombinációival. Ezért váltak például a majmok urbanista street funkys őrültekké, a farkasok  pedig inkább rockerek. Az állatfiguráknál megőriztük a rájuk jellemző viselkedési jegyeket,  de nem akartam minden koreográfiát erre ráhúzni, csak amennyit a rendezői koncepció és a helyzetek engedtek – hangsúlyozta Szakál Attila koreográfus.   

A Soproni Petőfi Színház előadása a jövőbe vetíti ki Maugli világát: hősei a színház fákkal és bozóttal benőtt romjai közt jelennek meg, s a játék ebben a keretben értelmezi újra civilizációnk esélyeit. Mindeközben a produkció megőrzi az ismert és népszerű történet mesejellegét, az állatfigurák jellemét, s egyaránt szeretne szórakoztatni, tanulsággal szolgálni. Az előadásban az egész soproni társulat és a Sopron Balett minden tagja részt vesz. A dalok élőben hangzanak el, zenei alap segítségével, külső, élőben éneklő kórus részvételével.

A  musical nyáron hatszor látható a fertőrákosi barlangszínházban, egyszer Pápán,  majd ősztől a soproni teátrumban gyermek- és ifjúsági bérletben, illetve bérletszünetes előadásként tekinthető meg.

Dés László - Geszti Péter - Békés Pál

A DZUNGEL KÖNYVE
musical

A Soproni Petőfi Színház előadása

Szereplők:

Maugli – Papp Attila
Balu – Mikó István
Akela – Ács Tamás
Bagira – Szőcs Erika
Sir Kán – Molnár Anikó
Csil – Savanyu Gergely
Ká – Simon Andrea
Buldeó – Horváth László
Túna – Szalai Dóra
Főmajom / Alfarkas II. / Segédkeselyű – Sárdy Zoltán
Alfarkas I. / Almajom /Segédkeselyű – Szlúka Brigitta
Kis Maugli (1. szereposztás) – Sörtély Roland
Kis Maugli (2. szereposztás) – Fajkusz Benedek

További szereplők:

Csernus Anita
Sasvári Krisztina
Szabó Barbara Szofia
Bolla Bence
Füsi Zsolt
Rovó Péter

Koreográfus – Szakál Attila
Díszlet – Pataki András
Jelmez – Húros Annamária
Fény – Kovács Ferenc
Korrepetitor – Sárdy Barbara
Súgó – Fekete Adrienn
Ügyelő – Horváth Dávid
Rendező- és koreográfusasszisztens – Csernus Anita
Rendező – Pataki András