Hírek - 2021. november 18.Példaértékű hit

Példaértékű az a hit, hazaszeretet, hűség, tántoríthatatlan erő, amely körbeveszi ezeket a napokat a Rongyos Gárda harcaitól egészen a sorsdöntő voksolásig. Amikor megérkezett a regényből készült adaptáció forgatókönyve, a szinopszis, a szerelmi szálakkal átszőtt történet jelenetekbe, képekbe ágyazva, leültem a zongora mellé, majd elővettem a gitáromat és a belső emóciókra, az adrenalinra bíztam magam - mondta Szarka Gyula zeneszerző, aki az És mégis élünk című táncmű szimfonikus zenéjét írta. A soproni népszavazás 100. évfordulójának tiszteletére létrejövő produkció és ősbemutató november 29-től látható a leghűségesebb város teátrumában bérletes előadásként Demcsák Ottó rendezésében-koreográfiájával, a Sopron Balettel.

Szarka Gyula, a Ghymes együttes Kossuth-díjas alapító tagja 2012 nyarán, Pataki András kinevezésekor csatlakozott zeneszerzőként a soproni társulathoz. Színpadi darabjait rendszeresen műsorra tűzi a teátrum. Írt már itt táncműhöz is zenét. A Sopron Balett előadásában Szálinger Balázs József Attila-díjas költő szövegével, Demcsák Ottó rendező-koreográfus vezetésével az Álmos legendája című produkció több helyen bemutatkozhatott az országban. Ebben az évadban Tamási Áron művéhez, az Ördögölő Józsiáshoz szerzett zenét, a dalok szövegeit is ő jegyzi, és mindezek mellett most számára a legmegtisztelőbb feladatnak bizonyult Sopronban Somogyváry Gyula És mégis élünk című regényéből készült táncelőadáshoz szimfonikus művet írni.

- Miután Pataki Andrástól megkaptam a felkérést ennek a műnek az elkészítésére némiképp meghatódtam, és ezzel egyidőben sok kérdés merült fel bennem. Egy város, de mondhatnám bátran, egy ország ünnepére, ilyen magasztos történetre zeneművet alkotni megtisztelő. Ugyanakkor még soha nem írtam ilyen hosszúságú szimfonikus művet, ebben a stílusban ez az első, ezért kihívást, feladatot jelentett ennek a 80 perces darabnak a végső formába öntése. Amikor olvastam Somogyváry Gyula művét egyszerre volt felemelő, katarzist hordozó élmény számomra, ugyanakkor Trianon miatt belső fájdalmat éreztem. Nemcsak azért, mert felvidéki magyar vagyok, hanem eszembe jutott, hány magyarlakta határon túli területen jártam, koncerteztem, s akkor is csak a kérdések merültek fel bennem, hogy miért történt ez meg egy országgal. Amikor viszont megérkezett a regényből készült táncmű forgatókönyve, Katona Imre szinopszisa, a szerelmi szálakkal átszőtt történet jelenetekbe, képekbe ágyazva, leültem a zongora mellé, majd elővettem a gitáromat és a belső emóciókra, az adrenalinra bíztam magam. A feladat, a történet, a téma, a mű szellemisége inspirált. Mindez kiegészült azzal, ami bennem, a lelkemben zajlott a személyes tapasztalataimon keresztül - mondta Szarka Gyula, aki hozzátette: amikor stúdióba vonult, a végső hangszerelés kialakításában Nagy Szabolcs segítségére számíthatott, akivel párhuzamosan dolgoztak a dalokon. Így készült el a szimfonikus mű, amely dallamaiban, telített hangzásvilágával alkalmazkodik a tánc, a mozgás mély, sokszínű, hatásos érzelmi kifejező eszközeit előtérbe helyező élményszerű hangulat megteremtéséhez.

Arra kérdésre, számára milyen emlékezetes pillanatokat, gondolatokat hordozott Somogyváry Gyula története, ennek a szimfonikus műnek a megírása, azt válaszolta: ez a történet megmutatja, ha magyar nép összefog, akkor képes nagy dolgokat elérni, bármilyen igazságtalanság éri is. Példaértékű az a hit, hazaszeretet, hűség, tántoríthatatlan erő, amely körbeveszi ezeket a napokat, a Rongyos Gárda harcaitól egészen a sorsdöntő népszavazásig. Ahogy megfogalmazta: Somogyváry Gyula művét mindenkinek el kellene olvasni legalább egyszer, sok tanulságot hordoz, különösen a mának.    

Szarka Gyula művét a Liszt Ferenc Szimfonikus Zenekar előadásában hallhatja a közönség