Hírek › Barlangsztárok: Eisemann Mihály

Hírek - 2020. november 21.Barlangsztárok: Eisemann Mihály

Egy kis édes félhomályban, Hallod-e, Rozika, Te, Bár csábított ezer titok. Eisemann Mihály, slágerkirály - aki a Zeneakadémián Kodály Zoltántól és Weiner Leotól tanult - dalai elevenednek meg egy nagyszabású produkcióban a legendák évadában. Az operett kedvelőinek az Egy csók és más semmi című előadás érkezik a Kecskeméti Katona József Színházból augusztus 27-én és 28-án barlangszínházba. Miután Eisemann megkomponálta 1931-ben a második magyar hangosfilm, a Hyppolit, a lakáj című filmvígjáték óriási sikerű betétdalait, a következő évben mutatta be a Magyar Színház Honthy Hannával, Törzs Jenővel, Kabos Gyulával, Gózon Gyulával az Egy csók és más semmit, melynek címadó nyitószáma hatalmas sláger lett. A mű talán legismertebb feldolgozása az 1941-ben készült film Tolnay Klári és Jávor Pál főszereplésével tarolt mindenütt. A darab azóta kitörölhetetlen a műfajból és levehetetlen a magyar színházak műsoráról. A legendák velünk élnek Fertőrákoson.

Az Egy csók és más semmi Eisemann Mihály egyik legkedveltebb operettje, melynek szövegét Halász Imre és Békeffi István írta. Egy jól ismert történet kerekedett ebből az alkotásból a válni készülő fiatalasszonyról, aki a per ideje alatt beleszeret egy fiatal férfiba, nem tudván, hogy ki is ő valójában. A főcselekmény mellett, még további események is bonyolítják a sztorit, humoros félreértésekkel és fülbemászó dallamokkal. A végén persze mindenki megtalálja párját és a dolgok is a helyükre kerülnek, köszönhetően Sáfrány ügyvéd és Sőn Tóni kitartó munkájának.  

A kecskeméti teátrum Szőcs Artur rendezésében várhatóan és a tervek szerint Vörös Edit, Bori Réka, Koltai-Nagy Balázs, Orth Péter, Szabó Dorottya, Pál Attila, Sirkó László, és Csombor Teréz főszereplésével játssza az előadást, melyben közreműködik a Kecskemét City Balett és a színház zenekara is.

Eisemann Mihály, a slágerkirály

Eisemann Mihály 30-nál is több operett zenéjét írta, megközelítőleg háromszáz dalt szerzett. Német nyelvterületen, Franciaországban, Dániában, Olaszországban, Angliában és Lengyelországban játszották a darabjait. Érdekesség a pályafutásában, hogy miközben jogot hallgatott az egyetemen, párhuzamosan a Zeneakadémia zeneszerzés szakán tanult. Nem is akárkiktől, Kodály Zoltán és Weiner Leó oktatta. Tanulmányait a fennmaradt hírek szerint azért nem fejezte be, mert állítólag a diploma előtt egyik tanára úgy bíztatta: „Maga nagyon szorgalmas fiatalember, de soha nem lesz zeneszerző.” Eisemann pedig ezt cáfolva, elment tisztviselőnek, majd bárzongorista lett, s remek szövegírókkal találkozva olyan mai napig is legendás, örökzölddé vált számoknak írta meg a zenéjét, mint a Szeret-e még, Lesz maga juszt is az enyém, A vén budai hársfák, Lecsó, Negyvenhatos sárga villamoson, Holdas éj a Dunán, Mia bella szinyorina, János legyen fenn a János hegyen, Kié vagy, mondd, Van, aki bevallja, Jaj, de jó a habos sütemény, Bőg a tehén, Köszönöm, hogy imádott,  Pá, kis aranyom,  Jöjjön ki Óbudára, Maga nős ember. 

Megosztás