A stáb nagy intenzitással dolgozott a hőségben. A rendelkező próbák közben a táncos betétszámok is készülnek Szakál Attila koreográfus vezetésével, aki nem show-t akar a dalok köré felépíteni. A szereplőket szeretné eljuttatni abba a helyzetbe, hogy működjenek tovább a szituációk, a kapcsolatok a darabban, és megmaradjon a számoknak az érzelmi légköre, mélyebb tartalma, játékossága, vidámsága.

Pataki András rendező pedig mindig arra hívja fel a figyelmet, a darab általuk gondolt üzenete több, mint egy mese. Olyan kérdéseket hordoz magában: miért élünk, mi a célja az emberi létezésnek, mi rejtőzhet a fényeken túl? Erős belső és spirituális tartalmat hordozhat magában az előadás, ha komolyan veszik a játék során a humoros, a néző fantáziáját megmozgató, poénos részeket is. Mindemellett a történetből nem veszhet el az a varázs sem, amitől A padlást szeretik a nézők a slágerré vált dalaival együtt. Ők pedig egyfajta időutazásként most visszarepítik a közönséget abba az évbe, 1986-ba, amikor Presser Gáborék megírták a művet.   

A nyári próbák azért is fontosak a csapat számára, mert ősszel kell majd begyakorolni a repüléses jeleneket, s ez időt, pontos munkát igényel. Már korábban írtuk, különleges technikát alkalmazva látványosan repülnek a szellemek a következő szezon első premierjén. A hazai színházi és filmes világ erre szakosodott remek cége, Mihály Gábor és csapata érkezik, hogy ők legyenek most a levegő urai. Amiben  kiemelkedőek: olyan kétlépcsős biztonsági rendszert alkalmaznak, mely a világon egyedülálló. A reptetéshez használt köteleknek és eszközöknek mindig tízszer akkora súlyt kell elbírniuk, mint amennyit valójában emelnek. Nem gépi, hanem kézi vezérlésű, ellensúlyos rendszert alkalmaznak, ami a súlyok emelése miatt esetenként négy-öt szakember összehangolt és koncentrált munkáját igényli. Ugyanakkor ez a módszer komolyabb, precízebb trükkökre ad lehetőséget számukra. A közönség pedig tényleg elhiheti: a színházban képesek repülni a színészek.

További időt igényelnek majd a stábtól szeptemberben a zenekari a próbák. A közismert számok ugyanis szimfonikus zenészekkel megerősített zenekarral szólalnak meg – a darab eddigi bemutatóira nem jellemző módon – mindig élőben. A zenei vezető és egyik karmester Oberfrank Péter Liszt-díjas, érdemes művész, a másik karmester Tassonyi Zsolt lesz. Közreműködik a Soproni Liszt Ferenc Szimfonikus Zenekar

Szóval, van még mit dolgozni az előadáson, hogy októberben a nézők legnagyobb örömére színpadra kerüljön A padlás.

Az előadásban a Rádióst Papp Attila játssza. Sünit Molnár Anikó formálja meg, a Mamókát Szőcs Erika alakítja, Barrabás–Révész szerepében Marosszéki Tamás látható. A  Herceg Savanyu Gergely, a Lámpás Orbók Áron, a Kölyök Kisfaludy Zsófia, a Meglökő Kiss Noró lesz. Témüllerként Major Zsolt, Detektívként a Jászai-díjas Kovács Frigyes lép színpadra. Az Üteg Rovó Péter, Robinson Mikó István. A koreográfus és szcenikus Szakál Attila, a jelmeztervező Szélyes Andrea. A díszlet Pataki András munkája. A fénytervező Kovács Ferenc. A korrepetitor Sárdy Barbara, a kreatív munkatárs Pomezanski György, a rendezőasszisztens Simon Andrea, az ügyelő Horváth Dávid.

További információk, érdekességek, kulisszatitkok  az előadásról itt:

http://www.soproniszinhaz.hu/hirek/1567-a-padlas-fenyev-tavolsag.html%C2%A0%C2%A0