Hírek - 2020. április 21.A padlás: háztetőn a szimfonikusok

Musicaltörténelmet írhat a Soproni Petőfi Színház azzal, hogy A padlás című darabban nem felvett alappal, hanem zenekaros kísérettel szólalnak meg minden előadáson az örökzölddé vált slágerek. Az ősszel kezdődő évad produkciójában Oberfrank Péter vezetésével a helyi 190 éves Liszt Ferenc Szimfonikus Zenekar játszik a színpadon kialakított tetőn. Mindegyikük nagyon készül már erre a premierre, különösen a Fényév távolság dalra, amely a mű legszívhezszólóbb száma és az egyik kedvencük.

Pataki András Jászai-díjas rendező vezetésével már elkezdték próbálni a soproni teátrumban A padlás félig, félig musical produkciót, amikor a veszélyhelyzet miatt bezárták a kulturális intézményeket. Ezt a bemutatót így őszre halasztotta a színház, a hűség évadára.

Presser Gábor, Sztevanovity Dusán és Horváth Péter műve töretlen népszerűségnek örvend az 1988-as budapesti bemutató óta. Érdekesség, hogy akkor anyagi okok miatt – nem volt elég pénz a zenekarra –  maga a zeneszerző játszotta fel minden hangszeren a dalokat és azt illesztették össze zenei alapként a Vígszínházban. A legújabb hír pedig a népszerű műről, hogy tavaly nyár végén Presser Gábor Amerikában járt, mert úgy tűnik, készülhet a darab Broadway-adaptációja.

Addig, amíg ez a világpremier létrejön, ősszel Sopronban tekintheti meg a közönség A padlást, mégpedig egyfajta történelmi időutazásként. Pataki András 1986-ba vitte vissza a történetet, abba az évbe, amikor az alkotók megírták a musicalt Zsennyén egy alkotóházban.

A rendező szándéka szerint a darab egy soproni padláson játszódik, ahol a Rádiós, aki ebben az esetben egy nagytudású fiatal feltaláló, kreatív, innovatív, később Nobel-díjra esélyes tudós dolgozik és találkozik a szellemvilág képviselőivel. Közben elhangzanak olyan slágerré vált dalok, mint az Itt vagyunk, a Fényév távolság, a Valahol, a Szilvásgombóc, az Utána repülünk és az Enyém a pálya. Az alkotók egyik fontos szándékként a mesébe ágyazott mű talán egyik leglényegesebb üzenete, hogy materiális közegben is létezik a transzcendes világ a szellemekkel együtt, a gonosztevők lélekben megjavíthatók és van élet a halál után.

A legendás számok ezúttal szimfonikus zenészekkel megerősített 25 tagú zenekarral szólalnak meg – a darab eddigi bemutatóira nem jellemző módon – mindig élőben. A zenei vezető és egyik karmester Oberfrank Péter Liszt-díjas, érdemes művész, a másik karmester Tassonyi Zsolt lesz. Közreműködik a Soproni Liszt Ferenc Szimfonikus Zenekar.

A Rádióst Papp Attila játssza. Sünit Molnár Anikó formálja meg, a Mamókát Szőcs Erika alakítja. Barrabás, Révész szerepében Marosszéki Tamás látható. A  Herceg Savanyu Gergely, a Lámpás Orbók Áron, a Kölyök Kisfaludy Zsófia, a Meglökő Kiss Noró lesz. Témüllerként Major Zsolt, Detektívként a Jászai-díjas Kovács Frigyes lép színpadra. Az Üteg Rovó Péter, Robinson Mikó István. A koreográfus és szcenikus Szakál Attila, a jelmeztervező Szélyes Andrea. A díszlet Pataki András munkája. A fénytervező Kovács Ferenc. A korrepetítor Sárdy Barbara, a kreatív munkatárs Pomezanski György, a rendezőasszisztens Simon Andrea, az ügyelő Horváth Dávid.