Hírek - 2020. február 19.A padlás: vissza 1986-ba

Megkezdték az olvasópróbáit A padlás című félig mese, félig musicalnek a Soproni Petőfi Színházban. A Rádiós szerepében Papp Attila látható, a rendező a Jászai-díjas Pataki András, aki 1986-ba viszi a történetet, abba az időszakba, korba, nyári hónapokra, amikor Presser Gábor és Sztevanovity Dusán megírta a művet. A most készülő, némi retró hangulatot árasztó előadásban zenekaros kísérettel hangzanak el a legendás dalok. A darab április 22-től szerepel a leghűségesebb város teátrumának műsorán. 

Pataki András az olvasópróbán elmondta, A padlást elősorban azért tűzte műsorára a soproni teátrum, mert ez volt két éve elhunyt társulati tagjuk, barátjuk Horváth László színművész kedvenc darabja. Rá is emlékeznek ezzel az előadással. A produkció a tervek szerint szerepelt volna a nyári barlangszínházi szezonban, ám azért került be az évad végére a kőszínházba az előzetesen meghirdetett Kiálts a szeretetért! musical helyére, mert utóbbi előkészületei a színházon kívülálló okok miatt tavaly nyáron nem olyan ütemben zajlottak, hogy a biztonságos bemutatót elvállalják.

Így a közönség most bérletes előadásként tekintheti meg az elmúlt évtizedek egyik magyar műfaji sikerdarabját, amelyet itthon szinte minden színházban játszottak már. Presser Gábor és Sztevanovity Dusán 1986 nyarán írta meg A padlás című félig mese, félig musicalt, később a vígszínházi premierre készülve a prózai részek megírásánál Horváth Péter is csatlakozott hozzájuk.

Pataki András szándékai szerint a darab egy soproni padláson játszódik, ahol a Rádiós, aki ebben az esetben egy nagytudású fiatal feltaláló, kreatív, innovatív, később Nobel-díjra esélyes tudós dolgozik és találkozik a szellemvilág képviselőivel. Ezen a helyszínen felbukkanak a korra, a kommunizmusra jellemző tárgyak, képek, alkotások, relikviák. Így Leninre, Marxra, Engelsre is utalnak majd, sőt, rádióadások segítségével felvillanak az 1986-os emlékezetes események jelentős hírei, a csernobili atomkatasztrófáról, a mexikói labdarúgó világbajnokság szovjet-magyar mérkőzéséről és Papp Istvánnak, a Videoton Elektronikai Vállalat akkori vezérigazgatójának felettébb gyanús haláláról. Az időutazás és a retró hangulat mellett Pataki András szerint a mesébe ágyazott mű talán egyik leglényegesebb üzenete, hogy materiális közegben is létezik a transzcendes világ a szellemekkel együtt, a gonosztevők lélekben megjavíthatók és van élet a halál után. S, ez egy olyan korszakban is így volt, amikor a kilátástalanság érzése és a nyugati szabadság iránti vágy mellett az égi világba vetett hit segítette az embereket.   

A legendás, slágerré vált dalok ezúttal szimfonikus zenészekkel megerősített zenekarral szólalnak meg – a darab eddigi bemutatóira nem jellemző módon – mindig élőben. A zenei vezető és egyik karmester Oberfrank Péter Liszt-díjas, érdemes művész, a másik karmester Tassonyi Zsolt lesz. Közreműködik a Soproni Liszt Ferenc Szimfonikus Zenekar.

A Rádióst Papp Attila játssza. Sünit Molnár Anikó formálja meg, a Mamókát Szőcs Erika alakítja. Barrabás, Révész szerepében Marosszéki Tamás látható. A  Herceg Savanyu Gergely, a Lámpás Orbók Áron, a Kölyök Kisfaludy Zsófia, a Meglökő KIss Noró lesz.Témüllerként Major Zsolt, Detektívként a Jászai-díjas Kovács Frigyes lép színpadra. Az Üteg Rovó Péter, Robinson Mikó István. A koreográfus és szcenikus Szakál Attila, a jelmeztervező Szélyes Andrea. A díszlet Pataki András munkája. A fénytervező Kovács Ferenc. A korrepetítor Sárdy Barbara, a kreatív munkatárs Pomezanski György, a rendezőasszisztens Simon Andrea, az ügyelő Horváth Dávid.

Az előadás április 22-től szerepel a Soproni Petőfi Színház műsorán. 

Pomezanski György wekfotói az olvasópróbáról itt: