Platón Szókratész védőbeszéde monodráma

Haumann Péternek színészi védjegyévé vált a szerep: ifjabb korában az élet értelmét lázasan kutató, minden fölött elmélyülten töprengő, de néha heves, könnyen dühbe jövő, aztán ezen is elgondolkodni képes tudóst személyesített meg mohó játékkedvvel. Hozzáöregedvén a szerepéhez alakítása mára elmélyültebbé, bölcsebbé és megrendítőbbé vált, miközben ironikus-gunyoros humora is felerősödött.

A monodráma Haumann előadásában érzékletesen mutatja meg azt, hogyan válhatnak bizonyos mondatok gyúanyaggá, mitől minősülnek veszélyesnek, s ugyanakkor szemléletessé teszi a tudós kételyét is: igaz-e mindaz, amire rájött, és ha igaz, helyes-e annak nyilvános kimondása.

A néző pedig a színészt hallgatva saját életének nehéz kérdéseivel szembesülhet, s elgondolkozhat azon is: a világ által modellnek tekintett demokráciában miért ítélték halálra a legtisztábban és legeszesebben gondolkodó filozófust.
 

Szereplők:

Szókratész szerepében – Haumann Péter színművész